2012. május 26., szombat

Pünkösdi gondolatok

Mi történt az első Pünkösd napján: Lélek-áradás, beteljesedés, az új szövetség megkötésének és törvény adásának az ünneplése.
Az ApCsel a Sínai szövetségkötésnek a jeleivel írja le a történéseket. A Sínai hegyre ráereszkedett Isten dicsősége, ereje, miközben hatalmas szélvész tombolt és tűzlángok csaptak fel. Ezek az Ószövetségben mindig annak a jelei, hogy Isten személyes módon jelen van. Tehát az egész leírásban a lényeg nem a kísérő jelekben van, nem a tűz és a szél, hanem ez a három szó: Mindnyájan beteltek Szentlélekkel.
A keresztségben és bérmálásban betöltekezünk mi is Szentlélekkel. Nemcsak az apostolok kapták meg a Szentlelket, nemcsak Kornéliusz százados házanépe töltekezett be Lélekkel, hanem azóta is a történelem folyamán mindig megismétlődik a pünkösdi esemény. Aki elfogadja Jézus Krisztus megváltását, kész megújítani az életét a hitben, az megkapja Isten Szentlelkét. Eljön a Szentlélek. Mit jelent, hogy eljön a Szentlélek? Mit jelent, hogy eljön az Isten? Hiszen Isten mindenütt jelen van… Aki ott van valahol, az hogy tud eljönni? Ez azt jelenti, hogy újra és újra egészen személyesen kinyilvánítja jelenlétét. Akit megérint, annak a hitben felnyílik a szeme és lelke megtelik békével, örömmel. Érezhetővé válik a jelenléte.
De nem feltétlenül látványosan. Sőt. Legtöbbször a Szentlélek kiáradása és jelenléte az Egyházban, noha isteni módon valóságos, mégis szinte észrevétlen és alázatos.
Egy-két konkrét példát felhozok. Eljön a Szentlélek és bennünk lakozik, amikor vágyat ébreszt a szívünk mélyén. Ezt akkor tapasztaljuk, amikor szeretnénk, hogy valaki észrevegyen, valaki értékesnek és fontosnak tartson, amikor több szabadságra vágyunk, amikor a szeretet után vágyakozunk-áhítozunk. Amikor szeretnénk, ha valaki mélyen megértene és elfogadna minket olyannak, amilyenek vagyunk. Ilyenkor a Szentlélek vesz körül és ösztönöz, hogy megtaláljuk az Élet forrását. Eljön a Szentlélek és bennünk lakozik, amikor mondjuk egy hívő ember, arra érez ösztönzést, hogy jobbá legyen, megváltozzon, hogy szakítson valamelyik bűnével. Ez nem természetes dolog. Természetfeletti erő, a Lélek ereje kezd el dolgozni bennünk és lassan-lassan, fokozatosan vezet a boldog élet irányába. Ezt akkor tapasztaljuk, amikor kellő alázattal beismerjük, hogy tévedtünk, sőt, vétkeztünk, bűnt követtünk el, így ezért nem is lehetünk kiegyensúlyozottan éberek, boldogok. Ilyenkor megyünk el egy igazi szentgyónást elvégezni, bűneinket Isten elejébe vinni és Jézusnak átadni… A Szentlélek meggyőz arról, hogy van tovább, lehet újra kezdeni és felfrissülve, erővel töltekezve tovább lépni.
Még mikor van jelen a Szentlélek az életünkben?
Amikor szeretünk. Isten maga a szeretet és aki a szeretet tetteit műveli, az a Lélek ösztönzésére cselekszik. A Szentlélek gyakran úgy van jelen az életünkben, hogy ösztönöz és ötletet ad, hogyan tudunk valakin igazán segíteni, valakinek jót enni. Már az a látás, hogy valakiben észrevesszük a jót – már ez is a Lélek műve bennünk. Amíg közömbösek vagyunk mások fele, vagy amikor csak ellenfelet, ellenséget látunk egy másik emberben, csak azért mert másként gondolkodik, más nemzetiségű, nyelvű vagy vallású, az még nem tapasztalta mélyen a Lélek kiáradását. A Szentlélek, amikor kiárad, akkor egységet szül ember és ember között a szeret által. Minden emberben, kivétel nélkül, Isten megalkotott valami szépet, értékeset. Ez minden ember szívében ott van valahol mélyen elásva. Ösztönözni, segíteni kell, hogy ezt felfedezze. Ha megtalálja, használja és él vele, helyére kerül az életben, megtalálja saját útját és hivatását. A Szentlélek ebben támogat. Hogy az alapvető emberi képességeknek és karizmáknak ezt a sokszínűségét meglássuk és felfedezzük egymásban. Ez is pünkösd. Vagy mi ad erőt egy kórházi ágyon egy betegnek, aki hősies lélekkel veti alá magát a különböző vizsgálatoknak, melyek legkevésbé sem kellemesek, és akik olykor betegségük ellenére lelki nyugalommal viselik a megpróbáltatásokat és békéjük, sokszor mosolyuk másokra is szétárad. Nem az Erősség Lelkének jelenléte-e bennük? Vagy mi késztet sokakat arra, ahogy azt interneten vagy a tv képernyőjén is gyakran látni lehet, hogy valaki élete kockáztatásával kész azonnal cselekedni, csak hogy valakit, aki veszélybe vagy bajba keveredett, megmentsen? Egyik fővárosban, ahol egy részeg ember esett a metró sínek közé, egy bátor utas ugrott azonnal megmentésére, noha az éppen érkező metró szerelvény mindkettőjük életét veszélyeztette. Micsoda bátorság, milyen lélekjelenlét! A Szentlélek indít, ösztönöz, hogy életet adjunk és az élet szolgálatában álljunk. De éppen így a Szentlélek van jelen közösségeinkben, amikor tudunk egymásra figyelni, egymást megbecsülni, egymást kiegészíteni. Vagy, amikor egy plébánián konkrét cselekedettel állunk Egyházunk, a lelkipásztor és a közösség fontos célkitűzései mellé, és közösen cselekszünk egymás boldogulása érdekében. Ha a szeretet kapcsol össze és képesek vagyunk alkotni, együtt dolgozni, a Szentlélek munkatársaivá válunk. Mindez a Szentlélek ajándékainak eleven jelenléte bennünk.