2013. március 31., vasárnap

Az Ő élete a mi reménységünk!

Húsvétról könnyen kimondjuk, amit az eszünkkel tudunk: feltámadás ünnepe. Megvalljuk és mondjuk minden alkalommal a hitvallásban: Hiszek a test feltámadásában. De vajon a szívünkben is érezzük, átéljük ennek mélységét? A zsidók húsvétja a szabadulás. Szabadulás a fogságból. Krisztus húsvétja a feltámadás. Feltámadás a halálból. A mi húsvétunk az élet Krisztusban. Az új élet, amely a mi reménységünk!

A magyar "húsvét" szavunk a nagyböjti hústól való megtartóztatás időszakának a végére utal csupán. De jelentése sokkal-sokkal mélyebb. A zsidó "peszah" szóból származik és átmenetet jelent. Átmenet a bűn megkötözöttségéből a megváltás által elhozott szabadság állapotába. Átmenet a sötétség titkos tetteiből a hitből fakadó jócselekedetek természetességébe. Átmenet a másoktól való elszigeteltségből a testvérek felé való odafordulás nyitottságába. Átmenet -a Szentírás szavaival- a sötétségből a világosságra, a halálból az életre. Ez az új élet nem valami elérhetetlen kozmikus és személytelen világenergia. Hanem ellenkezőleg: elérhető, személyes, reménytkeltő. Ez az élet Jézusban tárulkozik fel a maga teljességében. Aki vele keres és talál kapcsolatot, aki vele kommunikál és találkozik, abban máris szétárad a hitnek, a reménynek és a szeretetnek ajándéka. Az élet ajándék. És csak az megy át a halálból az életre, aki ingyenes kegyelemként, Istentől adott ajándékként fogadja azt. És csakis ez az igazi élet: a hit, a remény és a szeretet élete. Jézus Élete, feltámadása a mi reménységünk. 

De nemcsak bennünk jelenik meg az új élet. Odakint is tavaszodik, szépül a természet. Újra ébrednek a virágok, fák, növények. Zöldül, színesedik, megújul körülöttünk minden. Megújul az Egyház is. Nem új Egyház születik, nem megszűnik a régi, hanem Jézus jelenlétének gyümölcseként, a megújulni vágyó szívek és hívek életén keresztül, egyszerűen új életre támad. Újszerű az is, hogy új pápánk van, aki a Ferenc nevet vette fel! Róma kétszázhatvanhatodik püspöke, Szent Péter kétszázhatvanötödik utóda ő, Jorge Mario Bergolgio. Olasz származású, Argentínában született. Megválasztása után a Szent Péter térre összegyűltek tízezrei mellett az egész Egyház vele együtt örvendezett, érette imádkozott. Lelkiségi és pasztorális jellegű pápa. A Szentlélek újszerű ajándéka ő az Egyháznak. Az ő élete a mi reménységünk!

És újuljon meg plébániai közösségünk is a húsvéti kegyelmekben. Éljünk minél gyakrabban és minél nyitottabb szívvel a szentségek, különösen a szentmise és szentáldozás kegyelmevél. Járuljunk legalább havonta a szentgyónás megtisztító erejéhez. Kapcsolódjunk közösségbe a testvérekkel. Olvassuk naponta az Igét. Látogassunk betegeket. Csak heti egy alkalommal egy órára tedd ezt és az élet felfakad benned! Segítsetek gondozni idős, beteg, magukra maradott testvéreinket! Mindannyiunk közös felelőssége ez! Jelentkezz! Vállaljunk valamilyen konkrét szolgálatot itt a plébánián. Ajándékozó, másokat is ajándékként elfogadó lelkülettel tegyük kézzelfoghatóvá a szeretetet. Panaszkodjunk kevesebbet, cselekedjünk jót, őszintén és buzgalommal. Támogassuk a növekedés folyamatait! Adjunk egymásnak is bátorítást, emeljük fel egymás lelkét, buzdítsuk és ösztönözzük egymást a jóban. Haladjunk együtt Krisztus Országa felé! Az Ő élete a mi nagy reménységünk! 

Krisztus feltámadt! Benned? Közöttünk is?