2011. december 22., csütörtök

ÉLŐ EGYHÁZ


Örömmel olvastam az Erdély Tv honlapján:

"Az adventi időszak figyelemreméltó műsora a Duna Tv Élő egyház aranyvasárnapi adása: Gáspár Monika műsorvezető Szabó Évával, az Erdélyi Magyar Televízió munkatársával közösen szerepel a képernyőn. A marosvásárhelyi televíziós szakember, a Hitélet szerkesztője nem érkezik üres kézzel: az összefogással épülő remeteszegi Szent Család templomról készített filmösszeállítással kedveskedik a nézőknek"

A kis film itt látható (az adás végén a rólunk szóló riporttal):

A lejátszó töltődik

Jótékonysági est 2011 - Szép volt!

A templomépítés fáradalom és kudarc és sok nehézség. De öröm is. Lehetőség összefogásra, találkozásra, megtisztulásra. Isten építi fel házát az emberek házait között. És ez nem pénzből és pályázatokból emelkedik a magasba. Hanem hitből, reményből és szeretetből. Önkéntességből. Figyelemből, kezdeményezésből... És adventi koszorú készítésből, kalácsból és pánkóból, kis képeslapokból, könyvárusításból, kézzel készített karácsonyfadíszekből, éneklésből és zenélésből. Mosolyból és szolgálatból. Ez látható, hallható itt alább is.

A lejátszó töltődik

A lejátszó töltődik

2011. szeptember 28., szerda

A család evangelizáló közösség

A hétvégén 44 család voltunk együtt. Egy család, sok családból. A jól megszokott és mélyen áhított szép találkozásokkal, jó beszélgetésekkel. Konferencia volt, mert tanulhattunk missziót, evangelizációt és új evangelizációt, tanultunk szeretni... Csak az a család fogja Jézus jó hírét gyümölcsözően tovább adni, amely imádkozik. A reggeli ima nem egyéb, mint bejelentkezés Istennél... az abban kapott áldás, olyan mint a parfüm, amit reggel magunkra fújunk, aztán sokáig érzed illatát... Jézusnak tanúkra és tanúságtevőkre van szükségre, nem riporterekre, akik külsőleg tudosítanak csupán Isten Országáról... Mi azt láttuk ezen a hétvégén, hogy a család képes evangelizálni: puszta létével... ahogy van, ahogy befogad egy-egy gyermeket, ahogy nevelik fiaikat... Evangelizálnunk és szolgálnunk kell saját otthonunkat, emberi kapcsolatainkat, a plébániát és a társadalmat is, ahová Isten helyezett.

Nagyon sok jó tanúságtételt hallhattunk, alább képes beszámolót találtok.






















2011. szeptember 8., csütörtök

KISBOLDOGASSZONY – MÁRIA SZÜLETÉSÉNEK ÜNNEPÉRE


Ma marosugrai búcsúünnepre készülünk néhányan. Meghívtak prédikálni. Megosztom veletek is azt, amit ott szeretnék elmondani.

Kisasszony, teljesebb nevén Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének emléknapja, ami pontosan kilenc hónappal van dec. 8-a, a Szeplőtelen fogantatás ünnepe után. Bizáncban és Rómában, azaz keleten és nyugaton egyaránt már a VII. században megünnepelték az Egyházban. Az ortodox Egyházban mindmáig nagy ünnepélyességgel ülik meg Mária születését. A középkorban e jeles napnak nálunk, római katolikusoknál e napnak vigíliája és nyolcada is volt, azaz az ünnepet megelőző estén és azt követően nyolc napon át megkülönböztetett jelentőségű szertartásokkal és imádsággal ünnepelték Jézus édesanyjának születését. „Minden nemzet ünnepelje ezt a napot, minden fajta, minden nyelv, minden életkor, minden méltóság; örvendezéssel üljük meg a világ örömének születése napját" - mondja egy ősi Himnusz.

Jézus édesanyjának, Mária születésnapját üljük tehát. Rajta kívül csak Jézusnak és az előhírnök Keresztelő Szent Jánosnak üljük meg földi születésnapját. Minden más szentünknek földi halála napján emlékezünk, mennyei születés napjukat ünnepljük. Ez is jelzi, hogy a mai nap ünnepeltje kiváltságos helyet foglal el a szentek seregében, az Isten által megdicsőített lelkek sorában. A néphagyományban Kisboldogasszony napja ősi őszkezdő nap, a népi megfigyelés szerint ekkor kezdenek költözni a fecskék. Hajdan asszonyi dologtiltó, főleg fonástiltó nap volt.

Mária születéséről a Szentírásban semmit sem olvashatunk. Csak apokrif hagyományból (azaz a mai szentírásunkba be nem került, de mégis jelentős híranyagnak számító iratokból) ismerjük történetét. Eszerint Joachim és Anna (Mária édesapja és édesanyja) sokáig gyermektelen volt és csak idős korukra született kislányuk. A születés keddi napon történt és a néphagyomány szerint Mária születésekor Gábor főangyal is megjelent. A jeruzsálemi hagyomány a Betheszda-fürdő mellett tiszteli Mária születésének helyét. Mária születésének ábrázolásával találkozunk pl. Berethalom (Biertan) 1515-ből fennmaradt szárnyasoltárán. A téma egyike a barokk ikonográfia, főleg olasz és német festészet leggyakoribb ábrázolásainak.

De mit is jelentett valójában az üdvtörténetben Szűz Mária születése? A Szent Szűznek a születése öröm volt a mennynek és földnek egyaránt. A mennynek azért, mert megjelent a teremtő Isten legszebb, legcsodálatosabb teremtménye, a földnek pedig azért, mert felvirradt rá a megváltás hajnala. A Szent Szűz születésével az Isten eleven temploma készült el. Az Ő születésével beteljesedett az ősevangélium, mely a paradicsomi bűnbeesés után hangzott el, megszületett a megígért asszony, kinek ivadéka megtiporja a sátán fejét. Az ő születése bizonyítéka annak, mennyire becsüli az Úr Isten keze legszebb munkáját, legbecsesebb teremtményét, az embert - még bűnös elesettségben is. A Szent Szűz születése hirdeti a földnek, hogy az évezredes várakozás sötét éjszakája vége felé közeledik, feltűnt a hajnalcsillag, és jelzi, hogy nincs messze a napfelkelte, amikor a keleti láthatáron feltűnik, életünk világító, melengető Napja, Krisztus, hogy világítson a sötétben járó, Isten után tapogatódzó embereknek, hogy melengesse a bűnbedermedt, jéghideg emberi szíveket. Mária a hajnali, szép csillag, a Stella paupera Solis. A nap miséjének egyik szövegrészlete: felix es Sacra Virgo Maria et omni laude dignissima: quia ex te ortus est sol iustitiae, Christus, Deus noster. Alleluia! Vagyis: boldog vagy szentséges Szűz Mária és legméltóbb minden dicséretre. Belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk. Alleluja! Íme, ezért örül ma az egész teremtett világ Szűz Mária születésének.
De mi lehet a mai ünnep még mélyebb értelme, és főleg mi ennek aktualítása?

Hogyha Mária nekünk édesanyánk, mi pedig gyermekei vagyunk, akkor azzal tartozunk neki, amivel a gyermekek test szerinti édesanyjuknak tartoznak születésük napján: gyermeki hálával, tisztelő köszöntéssel, ünnepi ajándékozással.

Mit is mondjunk, ajándékozzunk ma Égi Édesanyánknak? Talán vigyünk egy szép virágcsokrot templomunk oltárára? Szép ajándék ez is. De Mária élete azt sugallja, hogy adjunk ma valamit mélyen a szívünkből, mely nem hervad el soha és megmarad az örök életre. Ez pedig a szeretet és az imádság! Mária semmi egyebet nem vár tőlünk mint azt, hogy megismerjük és kövessük Szent Fiát, Jézust. Hogy szeressünk odaadóan és imádkozzunk szívből Mennyei Atyánkhoz az Ő Szent Fia által a Szentlélekben.

Szeressünk odaadóan. Mit jelent ez? Azt, hogy megpróbáljuk úgy szeretni embertársainkat, ahogy Jézus tenné ma ezt velük. A Szűzanya nem vár valami új dolgot tőlünk. Ott van mondjuk a férjed, a feleséged, a gyermekeid vagy szüleid. Ajándékba kaptad őket. Meg kell szólítanod, el kell beszélgetned velük. Szánsz-e elegendő időt, hogy velük légy? Egy testvér, akivel egy ideje nem beszélsz, egy szomszéd, aki rád kiabált, egy hálátlan rokon, akivel jót tettél, mégis elfordult tőled, egy kiállhatatlan főnök… indulj el feléjük, ne várj semmilyen megbecsülést vagy hálát, akarj és tégy jót mindenkivel, bocsáss meg vagy kérj bocsánatot… ez az odaadóan megélt szeretet útja. Ha elkezdünk szeretni, többé nem kell aggódnunk, mert Isten mozgatja a világot

Imádkozzunk szívből. Mit jelent ez? Annyit jelent, mint barátságot kötni Istennel. Ezáltal jutunk el magához Istenhez és a belső tisztánlátáshoz. Te már találkoztál barátoddal, Jézussal? Vagy csak egy olyan Istennel, aki a rendet kényszeríti ránk és mi kényszerből teszünk eleget keresztény elvárásainak. Ó, nem, ez nem ér sokat! Szívvel imádkozni azt jelenti, hogy megnyitjuk szívünket barátunk előtt… Ha barátunkkal vagyunk együtt, órák és órák telnek el és nem unalmas az együttlétünk. Jézussal viszont nem tudunk 10 percig együtt lenni, sietünk és hosszúnak tűnik a vele töltött idő… Álljunk meg, tehát! Ajándékozzunk Jézusnak időt! Nyíljunk meg úgy előtte, ahogy a Szűzanya megnyitotta lelkét, méhét az angyal és a Szentlélek előtt. Imádkozzunk szívből:

Uram, Jézus, eléd jövök, mint barátomhoz és jóságos üdvözítőmhöz. Jó veled lenni, itt vagyok testemmel, lelkemmel, egészen jelen akarok lenni előtted. Nem akarok most sietni… Csak egészen jelen lenni. Veled. Te látod, mi van a szívemben, és hogy kik vannak a szívemben. Alakíts át Szentlelked által. Áldj meg békével és szeretettel. Ámen.

2011. augusztus 16., kedd

Nagy figyelmeztetés

http://nagyfigyelmeztetes.hu/2011/07/selymes-atya-a-nagyfigyelmeztetesrol-hanganyag/

Testvérek,

én meghallgattam Selymes atyát, a Mária Rádióban készült interjút.

Még nem voltam Medjugorjeben (bár nagyon szeretnék tavasszal elmenni), de lelkülete közel áll hozzám. Rájöttem (az évek során arra), hogy amit ott az üzenetek hordoznak, azok bennem is élőek, ugyanazokat a dolgokat vallom és hirdetem.

A most meghallgatottak alapján:

- A jelenidő rendkívüli pillanata a történelemnek, amit lelki éberséggel kell átélni
- Nem kell félelem legyen bennünk, Isten jóságos, irgalmas Istene a történelemnek
- Komolyan kell venni az Úr üzenetét, a Szentírást (tanulmányozni, igehirdetéseken nyitott lélekkel részt venni, életünket az Igéhez igazítani, vagyis élni kell az Igét, mert az Ige Jézus)
- Komolyan kell venni a napi imát (személyeset, közösségit, családit). Főleg pedig a napi szentáldozást! (Lehet, könnyen beszélek, mert pap vagyok). Jézus az Élet kenyere, ha nem esszük a testét, tényleg nem lesz élet bennünk.
- A magam életét is figyelembe véve, a havi gyónást ajánlom mindenkinek, a gyónásra készülni kell, a gyónás lényegi eleme a megtérés, mely az alázattal történő bűnbevallás és feloldozás által válik nyilvánvalóvá. Interneten többféle lelkiismeretvizsgálatot segítő írás olvasható, ezek jó segítség lehetnek.
- Elfogadom, hogy voltak és vannak magánkinyilatkoztatások az Egyházban. Találkoztam evangélium szellemével nem összeegyeztethető és azzal teljesen egybevágó eseményekkel, ezek közül párat az Egyházunk is elismert (Garabandal, Fatima, Lourdes). Medjugorjeből havonta kapok üzeneteket, egyetlen sort sem olvastam eddig, ami kétségeket ébresztett volna bennem a hitelessége kapcsán.
- Mivel ez egy családos lista: Medjugorje védelmezi a házasságot, a Jóisten (Szűzanyánkon keresztül) hívja gyermekeit, hogy vegyék komolyan az önátadó szeretetet, a megbocsátást és kiengesztelődést, hogy imádkozzanak együtt a családok (családos táborunkban ehhez nagy bátorítást kaptunk). Aki szeret, Istenben él. A szeretet mindig Isten akarata.
- "Nagy figyelmeztetés" - emberi külsőmnek nem hangzik valami jól, lélekben bent azonban tudom, hogy mindig rámfér egy-egy kicsi (barátoktól, papkollégáktól, előljáróktól). Ezektől van, mikro minőségileg javul az életem, jobban odafigyelek fontos dolgokra. Megelevenedik a lanyhaságom, összekapom magam, elseprem a hanyagságom hozta törmelékeket, külső és belső rend keletkezik.
- Hogy lesz-e ilyen a történelemben és a nagyvilágban, Isten fog-e beavatkozni egy nagy figyelmeztetéssel, nem tudom. Ki vagyok én, hogy a világ Urának terveit részleteiben ismerjem? Azt azonban megvallom előttetek, hogy ha igen, lesz nagy figyelmeztetés Isten részéről, én készen állok rá, főleg pedig nem félek (van lelkivezetőm, havonta gyónok, igyekszem éppen itt, éppen most is Isten előtt kedves életet élni, a kegyelem állapotában lenni). Nem félek, mert eléggé megismertem az Úr stílusát, szeretetét. Ha lesz, és ha mostanában lesz, még örülök is neki, mert tudom, hogy az nem véget, poklot és kéntűzes esőt fog jelenteni, hanem Lélek-áradást, megtérést, csodákat, új kegyelmeket, fényt, több Istent és szeretetet az embereknek és a világnak. Ezt a Bibliára épült hitem alapján látom így, és ebben egészen biztos vagyok!

Most ennyit szerettem volna veletek megosztani! Éljük szépen tehát ma is a jelen pillanatot, Isten akaratát, éljük meg a hitünket, és hát tegyük a dolgunkat, amit éppen itt, éppen ma meg kell tennünk!

Szeretettel:
István

2011. augusztus 13., szombat

Amikor Isten csak hallgat...


Évközi 20. vasárnap: Mt 15, 21-28


Vasárnapról vasárnapra követjük Jézus útját, életét. A mai evangélium leírása azt mondja el, hogy Jézus Dekapolisz (Tíz-város) vidékére megy, Tirusz és Szidon városok körzetébe. Ez egy gazdag, de életvitelében és szokásaiban világias, pogány terület. Saját királyuk, jogrendszerük, pénzük volt. Mindenfelé Aphrodité szerelem és szeretkezés istennőnek a szobrai voltak láthatóak, az emberek ezeket dicsőítették. És Jézus erre a területre megy el. Útján egy ilyen asszonnyal találkozik. Pogány asszony, de hallott Jézusról, és megszólítja Őt. Dávid Fiának nevezi, így kéri a gyógyító erőt súlyos beteg lánya számára. A helyzetkép szokatlan. Jézus –úgy tűnik-, nem figyel a hozzá szóló asszonyra, egy szóval sem válaszol. Ráadásul folytatja a beszélgetést a tanítványokkal. Csak velük beszélget. A tanítványok szíve nem esik meg. Sugalmazzák, hogy Jézus küldje haza ezt az asszonyt, mart csak zavar. Felvetődhet a kérdés: Jézust tényleg nem érdekli ennek a nőnek a problémája, aki a lányát szeretné életben tartani? Azt akarja az irgalmas Jézus, betegek gyógyítója, hogy az asszony lelkét összetörje? Nem. Azt akarja, hogy a hite növekedjen. Hogy egyre jobban, egyre mélyebben megismerje Őt. Az asszony pedig nem adja fel, nem ijed meg, nem sértődik meg. Tovább kérleli Jézust. „A kiskutyák is esznek a kenyérből, ami lehull uruk asztaláról” – mondja. Itt a kifejezésmód keménynek és megbélyegzőnek látszik. De figyelembe kell vennünk a kort és a nyelvhasználatot. Az asztalnál ülők és a gyermekek Izrael népét jelképezik, az asztal körül keresgélő kutyák hasonlata a pogányokra vonatkozik. Abban az időben nem voltak használatosak evőeszközök. Az ételt laposra sütött kenyérdarabbal vették ujjaik közé. Amikor az ilyen „kenyér-kanál” már túl zsíros lett, az asztal alá dobták és másikat vettek. Azt fejezi ki ezzel a képpel az asszony, hogy hite szerint a megváltás kegyelmei a pogányoknak is szólnak. Ez a hit egyben előre jelzi az Egyház egyetemes (katolikus) küldetését. Jézus meglepődik és megdicséri az asszony erős hitét. Vagyis, hogy pogányként bűnösnek nevezte magát és Hozzá, a Messiáshoz fordult. A csoda ez által következik be: lánya még abban az órában meggyógyult.

Mit üzen mindez nekünk, mit tanulhatunk ettől a pogány asszonytól?

Elsősorban a nehéz helyzetekre, időszakokra vonatkozik. Képzeljük most magunk elé ezt az asszonyt, aki lányáért könyörög. Egy édesanya a legjobbat akarja gyermekének, ezt tárja fel az Isten előtt. Jézus pedig nem néz rá, nem szól hozzá. Nehéz helyzet a mi életünkben is, amikor Isten nem válaszol, nem siet segítségünkre azonnal. Vajon mit szoktunk tenni ilyenkor? Amikor azt érezzük, hogy Isten csendben van. Fülelünk, de Isten hallgat. Voltunk-e már ilyen helyzetben? Kellemetlen érzés, fájdalom, szenvedés, magunkra maradottság érzése lehet úrrá rajtunk. Voltál-e már olyan helyzetben, hogy valakivel beszélgettél, elmondtad legmélyebb érzéseidet, feltártad magad előtte, kibeszélted már magad, de ő csak hallgatott. Úgy érezhetted, nem is figyel rád. Nem tudhattad, mi zajlik le benne, vajon egyetért vagy elutasít, mert nem mondott semmit. És ez most közted és Isten előtt alakul ki. De ez nem azért van, hogy összetörjön. Isten azt akarja, hogy hited növekedjen. Az asszonnyal pontosan ez történik. A jézusi pedagógia beválik. Tudja, hogy Jézus a Messiás, és kitartóan, hűségesen könyörög.

A nehéz helyzetekben két lehetőség áll előttünk is. Először: Lehetünk mérgesek, frusztráltak Isten előtt és elfordulhatunk Tőle, mondván, hogy nem hallgat ránk, nem figyel, nem segít. Ilyenkor az a rejtett gondolat és elvárás van a lelkünkben, hogy Istennek mindig és mindig úgy kell segítenie, ahogy mi elgondoljuk… Mondjuk, de nem gondoljuk komolyan, hogy „legyen meg a Te akaratod”. És elfordulunk Tőle. Ilyenkor Isten nem tudja bennünk növelni a hitet… Másodszor: a nehéz helyzetünkben továbbra is az Urat keressük, akárcsak a kánaáni pogány, azaz immár nagyon is mélyen hívő asszony. Engedjük meg, hogy Isten –ha akar- hallgasson. De mi folytassuk utunkat a hitben. Menjünk feléje. Kiáltsunk hozzá: „Uram, segíts rajtam!”. Ha nem érkezik válasz, nem azt jelenti, hogy Isten már nem gondoskodik, nem szeret engem. Bizonyára azt akarja, hogy még mélyebben megismerjem Őt. Fogadjuk el a nehézségeket is kezéből. A nehézségek idején a hitünk jobban növekszik. Sub ponderem crescit palma. Terhelés alatt növekszik a pálma. És amikor a hitünk a nehézségeken keresztül növekszik, mindig történik egy csoda, mint a kánaáni asszony esetében is, akinek lánya még abban az órában meggyógyult. Ez a mi életünkben is megtörténhet! Lehet, nem látványos, de valóságos csoda. Hitünk növekedése, reményünk erősödése és szeretetünk tökéletesedése mindig csoda, és gyümölcseit hamar észreveszik környezetünkben is.

2011. július 30., szombat

JÉZUS JÓ PÁSZTOR

Néhány napot Nápoly közelében, Vallo della Lucania egyházmegyében töltöttem. Barátaimat látogattam meg, akik az egyházmegye házas családreferensei. Biciklizés, jó beszélgetések, tengerpart, minden nap szentmise reggel fél 8-kor Padre Lupe-val, családlátogatások, közös imák és éneklések, séták. Grazie Mimmo, Ele, Mariateresa, Maria! Grazie ancora!



A lejátszó töltődik

Gesù mio buon pastore

Coro Emmanuel


Gesù mio buon pastore guida la mia vita,
metti sul mio cuore il sigillo tuo.
Portami con te sui sentieri dell'amor
e difendimi dal male o Signor.

PRENDIMI PER MANO, DIO,

SOLO IN TE CONFIDO,
IO NON TEMERO' ALCUN MALE
SE TU SEI CON ME.
ANCHE NELLA VALLE OSCURA
TU SEI LUCE AL MIO CAMMINO,
E CON TE LA VIA NON SMARRIRO'
GESU' MIO BUON PASTORE.

Ungi il mio capo con olio profumato,
riempi la mia vita con la grazia tua.
Voglio star con te, nel tuo tempio, o Signor,
con i santi tuoi le lodi innalzerò. RIT.

Add a kevesedet Jézusnak


A mai evangélium azzal kezdődik, hogy Jézus elmegy egy kietlen helyre, egészen egyedül. A Mesternek is szüksége volt arra, hogy visszavonuljon. Igénye volt csendre, pihenésre. Talán mert ekkor volt egészen az Atya jelenlétében az imában. A pusztában töltött negyven nappal kezdte el nyilvános működését, de szolgálata három esztendeje alatt tudatosan és rendszeresen vonult vissza a magány csendjébe és a lélek pusztájába, hogy egészen az Atya akaratát tegye, belőle éljen. Azonban mostani csendjét emberek zaja veri fel. Jönnek tanulni, gyógyulni, egyszerűen Ővele lenni. Kereső és éhes emberek jönnek hozzá. Ahogy kiderül az evangélium elbeszéléséből, nemcsak fizikailag kereső és éhes emberek ezek, hanem –akárcsak mi, mindnyájan- lelkük, egzisztenciájuk legmélyén szeretetre, boldogságra vágyó, az élő Istenre éhes és szomjas emberek. Ezért „megesett rajtuk a szíve és meggyógyította betegeiket”. A „megesett a szíve” kifejezésben ugyanaz az ige szerepel itt (mozgásba jöttek a zsigerei), ami a tékozló fiú történetében is, amikor az Apa meglátja a ház előtt várakozva mocskosan, bűnösen hazaérkező gyermekét… Íme, újra itt találjuk az emberrel együtt érző Isten képét. Olyan Istenünk van, aki Jézusban odafordult és törődik az emberek sorsával.

A tanítványok jelzik a Mesternek, hogy az este leszálltával elérkezett az idő, engedje el a megéhesedett tömeget. De az Úr még együtt maradásra int: „Ti adjatok nekik enni!”. Érezhető, hogy a tanítványokat váratlanul érinti a felszólítás. Nem értik, hogy öt kenyérből és két halból mit lehet kezdeni, de követik a Mester utasításait. Leültetik az embereket. Fontos mozzanat, hogy Jézus nem az égből alászállott mannával hozakodik elő, hanem ezúttal az emberektől kapott öt kenyérből és két halból indul ki, azokat emeli magasba. Így következik be a csoda!

A kenyérszaporítás csodájának leírását hatszor találjuk a négy evangéliumban (kétszer a Máté és Márk evangéliumban, egyszer Lukácsnál és Jánosnál). Valószínű, Jézus több alkalommal is művelt csodát úgy, hogy ételt-italt adott azoknak, akik -sokszor egész nap- hallgatták tanítását. A lakoma képe az Ószövetségben is többször előfordul, melyben Isten házigazdaként ülteti asztalhoz gyermekeit és ad bőséges eledelt nekik. Isten jegyesi szeretete és szövetségi hűsége mutatkozik meg ebben. A terített asztal az emberi életünk főbb állomásait is végig követi. Így gyűlünk össze egy születés megünneplésére, ezzel erősítünk meg családi, rokoni vagy baráti eseményeket és kapcsolatokat. Micsoda családalkotó erő egy szép vasárnapi ebéd… Ugyanakkor minden kenyérszaporítás az utolsó vacsora előképe, melyben Jézus saját testét és vérét hagyja örökül, hogy az Eukarisztia magunkhoz vételével örökre egyesülhessünk Vele. A szentatyák azonban már az első századokban úgy látták, hogy a szentáldozásban látszólag mi „esszük meg” az Úr Testét, valójában Ő emel fel isteni szeretetébe.

De mi a mai evangélium még mélyebb értelme? Hogyan éljük ezt az Igét?

Először is adjunk hálát minden falat ételért. „Aki ételt-italt adott, annak neve legyen áldott!”. Akár kevés, akár sok, legyen érte hálásak! Aztán gondolkodjunk el ezen: az Úr megosztotta a kenyeret, az áldott eledelt éhes emberekkel. Figyelek-e arra, ki éhes a környezetemben? „Ha csak egy pohár vizet adtok is valakinek, nekem tettétek” – mondja Jézus. Támogassam a helyi Caritas-t, hogy ők szervezetten is segíthessenek. Figyeljünk arra is: Jézus nem a kész asztalhoz ülteti a tanítványokat. Elkéri azt, ami az embernek van. Szüksége van az én kevesemre, hogy megáldva megsokasítsa azt. Mózesnek csak egy botja volt. Az Úr azzal adott jelt a fáraónak, annak ütésére fakadt víz a sziklából, annak csapására vált ketté a Vörös tenger. Dávidnak csak egy parittyája volt. Az Úr adott hozzá pár kavicsot, az óriás termetű Góliát máris földön volt. Három dolgot nézhetek meg én is: mi van az én kezemben? (Azaz mit kaptam én az Úrtól, mi az a kevés, amit nekem adott?). Kész vagyok-e azt szolgálatába állítani? Kész vagyok-e utasításait mindenben követni? Eszembe jut egy bácsi, akinek piros Daciája volt és ezt mondta: nyugdíjas vagyok, bármikor szükségük van rám, csak szóljanak, ott leszek. Szállításban segítek. Más valakinek hangfelvevője van: minden vasárnap felvételt készít és a prédikácót kijárni nem tudó betegnek viszi el. Lehet, hogy két munkáskezet, csak egy konyhát, gyakorlati érzéket, egy szerény nyelvtudást, egy számítógépet kaptál az Úrtól. Állítsd szolgálatába! Gondoljunk csak a szegény asszony két fillérjére… Az Úrnak szüksége van rád, fontos vagy számára! Ha sokan azt a keveset közösbe tesszük, amink van, a csoda megtörténik: a semmiből valami, a kevésből sok, a pusztán emberiből isteni születik!

2011. július 18., hétfő

Megtaláltad-e már a kincset?

ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP
Mt 13, 44-52



A mai evangéliumban három egészen rövid példázat hangzott el: a földbe rejtett kincs, az igazgyöngy és a háló példázata. A példázatok a Mennyek Országának mibenlétéről, milyenségéről szólnak. Jézus azt akarja érzékeltetni, hogy a Mennyek Országa személyes történés: Isten keresi az emberek szívét, és aki megnyitja előtte bensejét, földi életének értelmét és örök életének zálogát találja meg.

Az első példabeszédben egy jelentéktelennek tűnő, talán éppen félreeső helyen található földterületről esik szó. Egy telekvásárlásban érdekelt vagy éppen véletlenszerűen erre a helyre talált ember felfedezi, hogy a (talán mezőgazdasági céllal használt) földben, bizony, egy családi örökséggel felérő, azaz egy család teljeskörű megélhetését biztosító vagyon értéktárgyai rejlenek a felszín alatt. Előfordult, hogy egy-egy gondos családapa, vészhelyzetben, háborús időkben ideiglenesen föld alá, csak egy számára ismeretes helyre rejtette a családi vagyon legértékesebb tárgyait annak reményében, hogy békésebb időkben az jelenti házanápének talpraállását, további megélhetését. Kedvezőtlen fordulat esetén azonban az elrejtett kincs nem került már vissza jogos tulajdonosaihoz vagy éppen nem találták meg többé a rejtekhelyen.

Jézus azt mondja tehát: az Isten Országa köztünk van, bennünk él. De olyan természetfeletti valóság, mely akkor lesz teljesértékű, akkor fejti ki bennünk hatását, ha mi is, akárcsak a példázatban szereplő bölcs ember, vágyódunk utána, akarjuk és kívánjuk őszintén és mélyen, sőt készek vagyunk áldozatot hozni érte. Azaz, ha mindent megteszünk, hogy megszerezzük és megőrizzük azt lelkünkben.

A mai olvasmányokban többször is szó esik a bölcsességről. A nagy szentek tudták, hogy kérnünk kell Isten Lelkét, hogy meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól. Hogy csakis a Szentlélek bölcsessége segíthet konkrét helyzetben jól választani és dönteni, mélyebb látást hordozni. Figyeljünk arra, hogy a példázat végén Jézus többször is megjegyzi: „Akinek füle van, hallja meg!”. Szükséges, hogy mi is kérjük ezt az ajándékot: az isteni bölcsességet. Nélküle süket a fül, vak a szem, érzéketlen a szív. Veszítenénk, ha a földben elrejtett igazi kincset, életet jelentő drága gyöngyöt nem vennénk észre. A Mennyek Országában élve a bölcsesség lesz az a Lélek-adta képesség bennünk, mellyel mélyebbre látunk, meglátjuk a történések igazi értelmét, felismerjük, hogy kik vagyunk, mi Isten akarata számunkra és mit kell tennünk. A régi keresztelési szertartáskönyvünkben volt egy szertartás: az Effeta. Ebben a szertartást vezető pap a keresztelendő öt érzékszervét megérintve kért áldást Istentől, hogy aki Isten gyermekévé lett, lásson-halljon mindent, ami Isten Országában természetes.

De mit jelent ez a gyakorlatban, hogyan éljük a mai evangéliumot?

Igyekezzünk megtalálni minden helyzetben Isten jelenlétét, követni akaratát. Vajon hol van jelen a te életedben? Tudnod kell, hogy jelen van sikereidben, szabadságolásodban és munka közben, ott van családi házatokban, de ott van betegségedben, nehézségeidben is.

Nagy Szent Teréz mondja: Isten a minden. Csakis Ő töltheti be minden szükségletünket. Senki emberfia, legyen barát, házastárs, bárki: teljesen soha nem fog tudni boldoggá tenni. Csakis Isten jelenléte adhatja ezt! Minden földi értéket, tárgyakat, eseményeket, vagyont, sőt legszeretettebb társainkat is elveszíthetjük, el is veszítjük. Találjuk meg ezért már most a Mindent, vagyis Isten jelenlétét éppen itt, éppen most, ahol vagyok. Aki a jelen pillantban képes megtalálni Isten jelenlétét és tenni az Ő akaratát, bölcs és lényeglátó. Megtalálja a földbe rejtett kincset.

De nem jön ez magától. Ismerek egy embert, aki minden év decemberében tervet készít a következő évre: eltervezi, mikor megy szabadságra, mikor vesz majd szabadnapot, hogy az általa fontosnak talált lelkigyakorlatokon, lelkinapokon és kötelező egyházi ünnepeken részt vehessen. Előre gondol rá, áldozatot hoz érte. Azt mondja: ezekben az a körülményekben az élő Jézussal találkozik. Ezért megtervezi ennek az alkalmait, félreteszi az ehhez szükséges pénzt. Megtalálta a földbe rejtett kincset. Isten van az első helyen.

2011. július 1., péntek

Gyerünk Jézushoz megpihenni!

Évközi 14. vasárnap: Mt 11, 25-30

„Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok… én megkönnyítlek titeket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, és megtaláljátok lelketek nyugalmát. Az én igám édes, az én terhem könnyű”.


A mai evangélium arról szól, hogyan hívja magához Jézus az embereket, hogy azok nyugalmat találjanak. Lelkünknek nyugalmat ajánl és kínál az Úr. A Máté evangéliumában leírtak alapján Jézus eddig a nagy tömegek felé szolgált, most el kezdi figyelmét az egyes emberre fordítani. Izrael, a választott nép nem ismerte fel a Messiást. Ezért Jézus örök szeretetével fordul oda egyenként és személyesen az emberekhez, szegényekhez és gazdagokhoz, zsidókhoz és idegenekhez, bűnösökhöz és megfáradtakhoz: minden egyes emberhez. Tudja Ő, mi lakik az ember szívében, hogy az élet mozgalmas, fárasztó is lehet. Tudja, hogy rengeteg munkád van, munkahelyeden, majd otthon, a háztáján, és hogy ezek felemésztik erőidet. Tudja, hogy az élet le tud fárasztani… Jézus nem azt mondja, hogy ha fizikailag, lelkileg elfáradtál, sok minden nyomja a szívedet, akkor menjél el kicsit szabadságra… Vásárolj meg egy könyvet, az majd segít… Menj el egyik testvéredhez és imádkozzatok… ezek persze mind jó dolgok! Hanem azt mondja: jöjjetek Hozzám! Az kell legyen az első, hogy Hozzá megyünk, meg kell tanuljuk, ha lelkünkben meg vagyunk fáradva, Jézushoz kell jönnünk.

Jézus azt is hozzá teszi azonban: „Vedd magadra az én igámat”. Hogy lehet nyugalmat találni, ha igába kell állnom? És mikor lehet egy iga édes? Az iga képe az állattenyésztéssel és teherhordással foglalkozó falusi embernek nem volt idegen. A hagyomány szerint a gyermek, majd fiatal Jézus nevelőapjával, Józseffel igákat is készített. A komolyabb, súlyosabb terhet nem emberi erővel cipelték, hanem szekérre rakták. Teheneket vagy ökröket fogtak be elé. A nagy testű szarvasmarhák nyakába tették a keményfából készült jármot, vagy más néven „kettős igát”, amelyet a vonórúdhoz erősítettek, és úgy húzatták a nehéz terhet, a mezei terményeket, fát, követ. Szegényebb emberek néha saját nyakukba vették az igát, ha nem volt igavonó barmuk. Az is megtörtént, hogy rabszolgát fogtak be teherszállításra, vagy malomkőmozgatásra. A „kettős iga” úgy volt megtervezve, hogy a nagyobb ökör vigye a nagyobb terhet. Erre mondja Jézus: vedd fel az én igámat. Ha a teher, amit hordozol, túl nehéz, akkor nem engeded, hogy én hordozzam, az igát te vetted a válladra. Nem a helyeden vagy. Velem gyere egy igába, hadd vigyem én - mondja. Ő szeretne lenni a vezető, aki hordozza terheimet és gondomat viseli (Gondviselő). Kapcsolódjunk, tehát Jézushoz és engedjük, hogy vigye terheink nehezét.


Mit jelent ez az ige az életünkben?

Mindenekelőtt tanuljuk meg, hová kell menni, amikor fáradtak vagyunk. Ha fizikailag fáradt vagy, felüdít egy jó zuhanyzás, egy alvás. De ha lelkileg, szellemileg fáradtál el, Jézus azt mondja, jöjj hozzám, jöjj, ahogy vagy. Így vegyél részt egy szentmisén! Vidd el fáradalmaidat. Ő szerető karjaiba fogadja azokat, akiket az élet kifárasztott és elnyomott.


Voltál-e olyan ember társaságában, aki mindig levert, kifáradt, lehangolt, tele van panaszkodással, arcára van írva: nehéz a földi lét, és állandóan az élet nagy tragédiájáról beszél? Mit éreztél? Te is fáradtabb lettél. És voltál-e olyan ember közelségében, akinek puszta jelenléte, szavai felüdítettek, megvidámítottak? Érzed a különbséget? Mi lehet a titka? Meghívás és ösztönzés ez arra, hogy igyekezz eleget pihenni, aludni, felüdülni, feltöltődni. Lásd meg az életben a szépet, az igazat, a jót, a szentet is. És másokat is hívj erre.


XVI. Benedek pápánk a papok évét záró ünnepen szólt a papokhoz. Ezt mondta: Tudom, sokat szolgáltok, fáradtok, túlterheltek vagytok, nem jut mindenre idő… Mit kell tenni ebben a helyzetben? Helyes prioritást felállítani. A szentatya azt kérte, hogy a papok ezt a fontossági sorrendet kövessék: Eukarisztia – Igehirdetés – Karitász – Személyes ima – Pihenés. Jézus felüdít minket az Eukarisztiában, a szentmise ünneplésében, szentségimádásban, a csend misztériumában. Nyissam meg előtte életemet, hadd töltekezzek megnyugvással, békével.

2011. június 1., szerda

AZ ÉLET BŐSÉGE

Június 1-je nemcsak gyermeknap, hanem az Élet értelmének nemzetközi napja is. Mindenesetre mindkettőhöz fűzödnek egy kicsit az alábbi videók.



11 gyerek - 56 pizsama sorozat



2011. április 22., péntek

NAGYPÉNTEKRE

Bennünk élsz. Adj erőt, hogy testünkben kiegészíthessük, ami még szenvedésedből hiányzik.

2011. április 7., csütörtök

2011. március 27., vasárnap

A hit pajzsai

A Duna Tv ISTEN KEZÉBEN c. műsora készített egy összeállítást a Férjek-Édesapák lelki hétvégéjéről. Lelkesítő.

2011. március 24., csütörtök

GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY ÜNNEPÉRE

Március 25-e: Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, Annuntiatio Beatae Mariae Virginis – Urunk születésének hírüladása ünnepe. Vagyis a megtestesülés, Isten Fiának Mária szűzi méhében történt fogantatásának ünnepe. 9 hónappal Jézus születése előtti nap, melyen Gábor főangyal megvitte Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét. Erre az üdvtörténeti eseményre emlékeztet mindennap az Úr angyala kezdetű imánk, melyet mindennap 3x imádkozunk, a déli harangszókor is erre a titokra figyelünk. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe az anyaszentegyház legrégibb ünnepei közé tartozik. Első felemlítését keleten már az 5., nyugaton a 7. században találjuk. Az ünne­pek rangjára XIII. Leó pápa emelte.

Mi magyarok gyönyörű nevet adtunk ennek az ünnepnek: Gyümölcsoltó Boldogasszony. Ez az elnevezés elsősorban nem a gyümölcsfák oltási idejére utal, hanem arra, hogy az emberiség sok ezer éves fájába Isten beoltatott. Az örökkévaló belép az idő világába. A világ feletti, Mária méhében megtapasztalhatóvá lesz.

Az ünnep neve egyben föltárja előttünk jelentő­ségét. A fának azért van szüksége gyümölcsoltás­ra, hogy jó gyümölcsöt teremjen. Az üdvösség történetében a Szent Szűz igazi gyümölcsoltó. Abba a vad cserjébe, az emberi nem törzsébe szavával beoltotta az isteni sarjadék nemes olt­ványát és a természetből szentséget, a bűnből kegyelmet hozott létre. Vessző sarjad Jessze tör­zsökéből, és virág növekedik az ő gyökeréből, íme, a Szűz méhében fogan, Fiút szül és Emmanuelnek fog­ják hívni, ami annyit jelent: velünk az Isten! (Iz 11,9).

1. Az első üzenete, tehát, a mai ünnepnek: Velünk az Isten! Az angyali üdvözletben Mária felismeri és elfogadja Isten rá vonatkozó akaratát. Mária „igent” mondott Isten akaratának: Legyen nekem a te szavad szerint, íme, az Úr szolgálólánya vagyok… Igenjének igazi gyümölcse maga Jézus, aki út, igazság és élet. Emmánuel - Velünk az Isten!... Mondjuk ki szívünk csendjében: velem van az Isten! Lehetek bűnös vagy szent, élhetek bárhol, éppen most, éppen itt, velem van az Úr! Velem van kórházi ágyamon, mellettem ül az autóbuszon, ott van a munkahelyemen, a postán, a bevásárlóban, az utcán, ott van velem, amikor szomorú vagyok, Ő van a szívemben, ha örömteli és vidám a napom, jelen van az otthonomban, velünk él családunkban. Fenntart, körülölel, gondot visel ránk. Észreveszem-e férjemben / feleségemben? Elég nyitott vagyok-e, látom-e, hallom-e Isten csendes jelenlétét? Chiara Lubich mondja: Amíg egyetlen tabernákulum is lesz a világon, addig sosem fogom egyedül és magányosnak érezni magam…


2. A mai ünnep második üzenete hozzánk, a ma emberéhez: életünk teremhet maradandó gyümölcsöt. Jézus ezt mondja tanítványainak: Nem ti válasz­tottatok engem, hanem én választottalak titeket, és arra rendeltelek, hogy gyümölcsöt hozzatok, mara­dandó gyümölcsöt. Vagyis, hogy termékeny legyen életetek… hogy megosztani, adni, szolgálni tudjatok másoknak. Mert csak a továbbadott életnek van igazán értelme. Vannak, akik úgy gondolják, addig fölöslegesen élünk, amíg el nem ültetünk egy fát… amíg nem adunk életet utódoknak. Vannak, akik úgy érzik, terméketlen az életük addig, amíg nem írnak egy könyvet… Valójában akkor termékeny egy ember élete, ha önzetlen szeretetben tud élni. Ha szeretünk, életet fakasztunk magunk körül, Jézust adjuk a világnak (ahogy a Szűzanya). A Szűzanya megmutatja, hogy is teremhetünk maradandó gyümölcsöt ezen a világon: ha Jézust adjuk a világnak…


3. Harmadszor: az élet szent! Ezen a napon az Egyházban különleges szeretettel fordulunk az élet szentsége felé. Hisz ünneplünk egy anyát, Máriát, aki szíve alatt új életet fogant. Szokásban van Egyházunkban, hogy ezen a napon megáldjuk a gyermekvágyó és várandós édesanyákat. Hogy egészséges testű, megbízható erkölcsű, szilárd hitű gyermekeknek adhassanak életet. A hit kegyelem, a család áldás, a gyermek jövő. Annak a népnek van jövője, akinek erősebb hite és több gyermeke van. Aki az emberi életet szentként tiszteli és támogatja a foganástól a természetes halálig.

2011. március 21., hétfő

Imádság

Ez az ima arról szól, hogy Istent szüntelen keresni, jelenlétére vágyódni kell. És, hogy csak az alázatos kereső találja meg. Megtetszett, elimádkoztam, megosztom.

Krisztus-keresés

Kiknek osztatik ki égi malaszt étke?
Lesd szavam, tanuld meg! Nem a tunya népre!
Nem kik városokban, mint a zsinagógán,
Nagy világi rangban pompáznak palotán.
Arra, Krisztus után ki jár pusztaságba!
Föl nem fuvalkodó lel majd Krisztusára!
Ilyenekhez Isten Igéje tisztán szól,
nem világról, kincsről: hanem Mennyországról.

Szent Ambrus

2011. március 17., csütörtök

LÁSZLÓ ATTILA atya elmélkedései a remeteszegi lelkinapon

László Attila atya - Mi a böjt

A lejátszó töltődik

László Attila atya - Böjt és bűnbánat

A lejátszó töltődik

2011. március 11., péntek

ÍME, HITÜNK SZENT TITKA!

Gondolatok nagyböjtre

Íme, hitünk szent titka! – mondja a pap a szentmisében és rámutat az oltáron átváltozott kenyérre és borra. Átlényegülés ez, átalakulás… igazi csoda! Mintha ott lennénk az emeleti szobában, a cönákulumban, mintha csak bent lennénk az utolsó vacsora termében, ott vagyunk Jézussal és övéivel. Egy darab kenyér, ostya, amely most már hitem szerint nem az. Hanem az élő Krisztus Teste! Egy kevéske bor, amely most már nem az. Hanem a Messiás megváltói Vére! Az értem adott Test, az értem kifolyt Vér… A Golgotán vagyok. Most hal meg a názáreti Jézus, ott vagyunk sírjánál, és épp most lépik ki, támad fel, mert legyőzi a halált. Ezt tudom, ezt vallom, ezt mondom. Ez van most itt. És ilyenkor imádásunk jeleként térdelünk, és hittel nézünk fel az Úr testére és vérére, majd ráfeleljük: „Halálodat hirdetjük, Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz”.


De mi zajlik le ilyenkor benned, testvérem? Hogy ejted ki ezeket a szavakat? Gondolkodj el kicsit… Érted, amit mondasz? Sejted, mi van itt most? Nem. Nem értjük. Nem baj. Ezt nem is lehet érteni, mert „meghaladja elmémet, s csodálkozom” (Zsolt 138). Titok ez. Húsvéti titok. Hitünk legszentebb titka. Szemléljük, csodáljuk az Eukarisztiát, Krisztus Testét és Vérét, mely őrzi és ajándékozza a feltámadásban elkezdődő új életet.


Úgy gondolom, ebbe a titokba illeszkedik bele a nagyböjt kegyelmi történése is. A nagyböjt nem vallási praktikák gyakorolgatásának próbája, nem az önfegyelmező erőfeszítések, böjt, lemondás időszaka csupán. Hanem elsősorban meghívás arra, hogy találkozzunk Jézussal. Az elhagyott Jézussal, a kereszthordozó Jézussal, a kigúnyolt Jézussal, a lábamat megmosó Jézussal, a keresztre-szögezett Jézussal, a feltámadt Jézussal. Ez az út az én utam is, a te utad is. Az átlényegülés, átalakulás titkának útja. Hogy benne miért hordozunk el fájdalmakat, betegségeket, nem tudjuk. Hogy miért vagyunk olykor magányosak, nem tudjuk. Hogy miért a szenvedés, halál, nem tudjuk. Nem tudjuk, mert hitünk szent titka. De Jézussal találkozunk, és benne, vele elhordozzuk, és általa szabadon, örömmel indulunk tovább. Vele élünk, vele szenvedünk, vele halunk meg és vele támadunk új életre is.


Szeretettel várunk nagyböjti találkozásainkra, hogy együtt szegődjünk oda Jézus mellé, aki betegségeinket, aggódásainkat hordozza, hogy új életet nyerjünk jelenléte által. Várunk a keresztúti imákra minden pénteken este 6 órakor, a hétköznapi szentmisékre, a március 19-i gyógyító misére. És ami legfontosabb: várunk a legszentebb szentháromnapra április 21-24-én!


István atya



2011. március 8., kedd

Kik is vagyunk valójában? Mi magyarok, Magyarország sokat adtunk a világnak.

2011. február 21., hétfő

A közösség megtartó ereje. Egy hangon.


2011. február 12., szombat

HÁZASSÁG HETE

Testvérek, örömmel hívom meg remeteszegi plébániánk és egyházmegyénk férjeit-édesapáit az alábbi egyházmegyei programra. Sz. István

*** *** *** *** *** *** ***

A Gyulafehérvári Főegyházmegye Családpasztorációs Központja szervezésében
FÉRJEK-ÉDESAPÁK HÉTVÉGÉJE lesz Csíksomlyón a Jakab Antal tanumányi házban, 2011 március 4-6 között.

A találkozó mottója: "... férfiak, szeressétek feleségeteket, ahogy Krisztus is szerette az Egyházat, és feláldozta magát érte" (Ef 5.25)

Az idei Pasztorális Tervünk Erdélyben a kommunió gondolatára épül. Ez jelenik meg a Férjek-édesapák találkozójának alapgondolatául is: Egységben Istennel, egységben családommal.

Minden családfő - az egység építője. De vajon melyek az egységet teremtő szeretet férfias vonásai? Hogyan lesz egy férj, egy édesapa biztonságot, boldogságot jelentő egység-építő családjában? A keresztény férj-édesapa hármas köteléke az Isten, a feleség, a gyermek. Célunk a családcentrikus gondolkodás megerősítése egymásban, bíztatás arra, hogy férjként-apaként azzá legyünk, aminek Isten rendelt. A hétvégén lesznek előadások, tanúságtételek, borkóstoló, filmnézés, séta, szentségimádás.

Időpont: 2011 március 4, péntek este 6 órától -6. vasárnap ebédig
Helyszín: Jakab Antal tanulnányi ház, Csíksomlyó

Bejelentkezés: www.csalad.ro Programok menüpont alatt


Témáink:
- Állok Isten rendelkezésére. A férfi és Isten (Dánél József, Csíkszereda)
- Apa-modellek, szent apák a történelemben (Tamási Zsolt, Marosvásárhely)
- Felelősséggel fiainkért (Zöldy Pál, Budapest)
- A férfi Richard Rohr szemléletében (Keresztes Zoltán, Miklósvár)
- Családfenntartók - Merre van az "arra"? Szempontok válság idején (Pázmán Attila, Gyergyószentmiklós)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

EGYÜTT

Na, például így kell EGYÜTT!

2011. február 11., péntek

Várnai Péter: HIMNUSZ A CSALÁDOK ÉVÉBEN

Családba jöttél Jézusunk,
emberként egy lettél velünk.
Mária, József otthonát
gyermeki fényed tölti be.


Életet, példát élsz elénk,
lelkünk fiatal így marad.
A legfőbb gondunk ez legyen:
ajándékká hogy válhatunk.


Szülő-gyermek imáival
köszöni meg az életet.
A legtöbb amit adni tud
hitben öröm és szeretet.


Kiengesztelődött szívünk
egymás felé nyitott marad.
Őszintén újra kezdjük el
minden napunkat boldogan!


Hűséget, bizalmat, s reményt
éltetjük egymás szent hitét.
Úgy őrizzük a hagyományt,
hogy átadjuk mint életet.


Szülőként gyermekek vagyunk,
ősz fejjel is ifjú szívünk.
Köszönjük gazdag életünk,
s azt mit belőle adhatunk.



Isteni léted örömét
hadd ünnepeljük szüntelen!
Háromság, örök Szeretet

minden családnak kútfeje. Amen.


(Dallam: Éneklő Egyház 57.)

2011. január 19., szerda

Ünnepeltünk

Hála a január 15-én, szombaton megtartott ünnepünkért, a búcsúért. Az összefogásnak, a közös készületnek, az életfakasztó szeretetnek új csodája volt ez a nap is. Egységben az erő, együtt lenni és cselekedni gyönyörű! A kórus születése külön színfoltja volt ennek az ünnepnek. Köllő Gabi beszéde "megmarkolta lelkünket". Az Erdély Tv az alábbi összefoglalót sugározta a hírekben:

2011. január 17., hétfő

2011.01.16 - Évközi 2. vasárnap

ÜZENETEM AZ EGYSÉG HETÉBEN

"Nem az számít, milyen nagy tetteket viszek végbe, hanem hogy milyen szeretettel teszem" (Boldog Kalkuttai Teréz anya)

A lejátszó töltődik

2011. január 13., csütörtök

Milyen nevet adjunk? - Szülők, figyelem!

XVI. Benedek pápa óva intette a szülőket, hogy gyermekeiknek különböző sztárok nevét adják. Helyette javasolta: akinek inspirációra van szüksége, inkább forduljon a Bibliához.

Az elmúlt években egyre inkább divattá vált, hogy a szülők egyes divatosnak tartott sztár nevét, vagy különlegesen hangzó neveket adnak a gyermeküknek.

A pápa a Sixtus-kápolnában tartott miséje során szólt e jelenség elllen, kérve a szülőktől, hogy térjenek vissza a tradicionális nevekhez. Beszédében arra hivatkozott: minden megkeresztelt gyermek magában hordozza Isten fiának jellemvonásait, s a keresztnév letörölhetetlen pecsét, mely a Szentlélek általi újjászületést jelképezi és rátereli a gyermeket a vallásos hit egy életre szóló útjára.

Angliában a Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint a legnépszerűbb nevek között találjuk az Ashtont (Ashton Kutcher színész után) és a Lily-t (Lily Allen énekesnő után). De a nevek ennél sokkal cifrábbak is lehetnek – elég, ha csak Sir Bob Geldof lányaira, Pixie-re (Tündér) és Peachesre (Barackok) gondolni, vagy akár David Beckham első fiára, Brooklynra, akit egy New York-i nyomán neveztek el.

Olaszországban viszont többnyire a tradicionális neveket választják, gyakran szentek nevét adják a keresztelendő gyermeknek. Igaz, itt is kezd begyűrűzni az új trend: ott van például Francesco Totti focista gyermeke, akit Chanelnek kereszteltek, vagy a Forma–1 tulajdonosának, Flavio Briatore-nak Falso Nathan nevű fia.

Az egyháznak az az álláspontja, hogy a név nem csupán címke, amit a gyermekre aggatunk, hanem jóval mélyebb jelentést hordoz. A gyermeket parfüm, ország, márkanév után elnevezni degradáló, mivel egyenértékűvé tesz például egy árucikkel – arról nem is beszélve, hogy a szülők agyszüleménye sokszor a visszájára fordul és bántásoknak teszi ki a gyermeket a későbbi élete során. Ha egy szülő megérti a név a valódi szerepét – a keresztség igazi értelmét –, akkor van esély rá, hogy nem valamely divatirányzat áldozatává teszi az újszülöttét.

Ezzel kapcsolatosan az Erdély Tv készített egy összeállítást, benne elmondom gondolataimat:

BÉKESSÉG E HÁZNAK!

Hálát adok Istenünknek, hogy megőrzött kegyelmében, és egészségbebn házakat, családokat áldhattunk meg itt Vásárhelyen, és a falvakban, ahol megfordultunk. A találkozások szépségét őrzöm szívemben. A meglátott bajoktól, problémáktól nem félek. Az aratnivaló mindig sok, a munkás kevés. Az új feladatoktól nem futok el. Új és régi arcok, vágyak, érzések, beszélgetések nyomai maradnak meg lelkemben és jönnek velem tovább. Hálás vagyok segítőimért, befogadóinkért, vendéglátóinkért.

Az áldás, amit minden házban együtt imádkoztunk:

Kérünk, Istenünk, jöjj, és áldd meg ezt a házat, és mindazokat, akik benne laknak, vagy akik ide betérnek. Áraszd ki a Szentlélek ajándékait: a hitet, a reményt és a szeretetet! Újítsd meg bennünk kegyelmedet, hogy meglegyen bennünk az egymásra figyelés, az önajándékozás és megbocsátás lelkülete. Tarts távol tőlünk minden rosszat: bűnt, bajt, betegséget. Áraszd ránk áldásaidat most és az év minden napján + az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Amen.


Az Erdély Tv készített egy kis riportot rólunk, a felvételek Szénáságyban készültek: