Március 25-e: Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, Annuntiatio Beatae Mariae Virginis – Urunk születésének hírüladása ünnepe. Vagyis a megtestesülés, Isten Fiának Mária szűzi méhében történt fogantatásának ünnepe. 9 hónappal Jézus születése előtti nap, melyen Gábor főangyal megvitte Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét. Erre az üdvtörténeti eseményre emlékeztet mindennap az Úr angyala kezdetű imánk, melyet mindennap 3x imádkozunk, a déli harangszókor is erre a titokra figyelünk. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe az anyaszentegyház legrégibb ünnepei közé tartozik. Első felemlítését keleten már az 5., nyugaton a 7. században találjuk. Az ünnepek rangjára XIII. Leó pápa emelte.
Mi magyarok gyönyörű nevet adtunk ennek az ünnepnek: Gyümölcsoltó Boldogasszony. Ez az elnevezés elsősorban nem a gyümölcsfák oltási idejére utal, hanem arra, hogy az emberiség sok ezer éves fájába Isten beoltatott. Az örökkévaló belép az idő világába. A világ feletti, Mária méhében megtapasztalhatóvá lesz.
Az ünnep neve egyben föltárja előttünk jelentőségét. A fának azért van szüksége gyümölcsoltásra, hogy jó gyümölcsöt teremjen. Az üdvösség történetében a Szent Szűz igazi gyümölcsoltó. Abba a vad cserjébe, az emberi nem törzsébe szavával beoltotta az isteni sarjadék nemes oltványát és a természetből szentséget, a bűnből kegyelmet hozott létre. Vessző sarjad Jessze törzsökéből, és virág növekedik az ő gyökeréből, íme, a Szűz méhében fogan, Fiút szül és Emmanuelnek fogják hívni, ami annyit jelent: velünk az Isten! (Iz 11,9).
1. Az első üzenete, tehát, a mai ünnepnek: Velünk az Isten! Az angyali üdvözletben Mária felismeri és elfogadja Isten rá vonatkozó akaratát. Mária „igent” mondott Isten akaratának: Legyen nekem a te szavad szerint, íme, az Úr szolgálólánya vagyok… Igenjének igazi gyümölcse maga Jézus, aki út, igazság és élet. Emmánuel - Velünk az Isten!... Mondjuk ki szívünk csendjében: velem van az Isten! Lehetek bűnös vagy szent, élhetek bárhol, éppen most, éppen itt, velem van az Úr! Velem van kórházi ágyamon, mellettem ül az autóbuszon, ott van a munkahelyemen, a postán, a bevásárlóban, az utcán, ott van velem, amikor szomorú vagyok, Ő van a szívemben, ha örömteli és vidám a napom, jelen van az otthonomban, velünk él családunkban. Fenntart, körülölel, gondot visel ránk. Észreveszem-e férjemben / feleségemben? Elég nyitott vagyok-e, látom-e, hallom-e Isten csendes jelenlétét? Chiara Lubich mondja: Amíg egyetlen tabernákulum is lesz a világon, addig sosem fogom egyedül és magányosnak érezni magam…
2. A mai ünnep második üzenete hozzánk, a ma emberéhez: életünk teremhet maradandó gyümölcsöt. Jézus ezt mondja tanítványainak: Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és arra rendeltelek, hogy gyümölcsöt hozzatok, maradandó gyümölcsöt. Vagyis, hogy termékeny legyen életetek… hogy megosztani, adni, szolgálni tudjatok másoknak. Mert csak a továbbadott életnek van igazán értelme. Vannak, akik úgy gondolják, addig fölöslegesen élünk, amíg el nem ültetünk egy fát… amíg nem adunk életet utódoknak. Vannak, akik úgy érzik, terméketlen az életük addig, amíg nem írnak egy könyvet… Valójában akkor termékeny egy ember élete, ha önzetlen szeretetben tud élni. Ha szeretünk, életet fakasztunk magunk körül, Jézust adjuk a világnak (ahogy a Szűzanya). A Szűzanya megmutatja, hogy is teremhetünk maradandó gyümölcsöt ezen a világon: ha Jézust adjuk a világnak…
3. Harmadszor: az élet szent! Ezen a napon az Egyházban különleges szeretettel fordulunk az élet szentsége felé. Hisz ünneplünk egy anyát, Máriát, aki szíve alatt új életet fogant. Szokásban van Egyházunkban, hogy ezen a napon megáldjuk a gyermekvágyó és várandós édesanyákat. Hogy egészséges testű, megbízható erkölcsű, szilárd hitű gyermekeknek adhassanak életet. A hit kegyelem, a család áldás, a gyermek jövő. Annak a népnek van jövője, akinek erősebb hite és több gyermeke van. Aki az emberi életet szentként tiszteli és támogatja a foganástól a természetes halálig.
Mi magyarok gyönyörű nevet adtunk ennek az ünnepnek: Gyümölcsoltó Boldogasszony. Ez az elnevezés elsősorban nem a gyümölcsfák oltási idejére utal, hanem arra, hogy az emberiség sok ezer éves fájába Isten beoltatott. Az örökkévaló belép az idő világába. A világ feletti, Mária méhében megtapasztalhatóvá lesz.
Az ünnep neve egyben föltárja előttünk jelentőségét. A fának azért van szüksége gyümölcsoltásra, hogy jó gyümölcsöt teremjen. Az üdvösség történetében a Szent Szűz igazi gyümölcsoltó. Abba a vad cserjébe, az emberi nem törzsébe szavával beoltotta az isteni sarjadék nemes oltványát és a természetből szentséget, a bűnből kegyelmet hozott létre. Vessző sarjad Jessze törzsökéből, és virág növekedik az ő gyökeréből, íme, a Szűz méhében fogan, Fiút szül és Emmanuelnek fogják hívni, ami annyit jelent: velünk az Isten! (Iz 11,9).
1. Az első üzenete, tehát, a mai ünnepnek: Velünk az Isten! Az angyali üdvözletben Mária felismeri és elfogadja Isten rá vonatkozó akaratát. Mária „igent” mondott Isten akaratának: Legyen nekem a te szavad szerint, íme, az Úr szolgálólánya vagyok… Igenjének igazi gyümölcse maga Jézus, aki út, igazság és élet. Emmánuel - Velünk az Isten!... Mondjuk ki szívünk csendjében: velem van az Isten! Lehetek bűnös vagy szent, élhetek bárhol, éppen most, éppen itt, velem van az Úr! Velem van kórházi ágyamon, mellettem ül az autóbuszon, ott van a munkahelyemen, a postán, a bevásárlóban, az utcán, ott van velem, amikor szomorú vagyok, Ő van a szívemben, ha örömteli és vidám a napom, jelen van az otthonomban, velünk él családunkban. Fenntart, körülölel, gondot visel ránk. Észreveszem-e férjemben / feleségemben? Elég nyitott vagyok-e, látom-e, hallom-e Isten csendes jelenlétét? Chiara Lubich mondja: Amíg egyetlen tabernákulum is lesz a világon, addig sosem fogom egyedül és magányosnak érezni magam…
2. A mai ünnep második üzenete hozzánk, a ma emberéhez: életünk teremhet maradandó gyümölcsöt. Jézus ezt mondja tanítványainak: Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és arra rendeltelek, hogy gyümölcsöt hozzatok, maradandó gyümölcsöt. Vagyis, hogy termékeny legyen életetek… hogy megosztani, adni, szolgálni tudjatok másoknak. Mert csak a továbbadott életnek van igazán értelme. Vannak, akik úgy gondolják, addig fölöslegesen élünk, amíg el nem ültetünk egy fát… amíg nem adunk életet utódoknak. Vannak, akik úgy érzik, terméketlen az életük addig, amíg nem írnak egy könyvet… Valójában akkor termékeny egy ember élete, ha önzetlen szeretetben tud élni. Ha szeretünk, életet fakasztunk magunk körül, Jézust adjuk a világnak (ahogy a Szűzanya). A Szűzanya megmutatja, hogy is teremhetünk maradandó gyümölcsöt ezen a világon: ha Jézust adjuk a világnak…
3. Harmadszor: az élet szent! Ezen a napon az Egyházban különleges szeretettel fordulunk az élet szentsége felé. Hisz ünneplünk egy anyát, Máriát, aki szíve alatt új életet fogant. Szokásban van Egyházunkban, hogy ezen a napon megáldjuk a gyermekvágyó és várandós édesanyákat. Hogy egészséges testű, megbízható erkölcsű, szilárd hitű gyermekeknek adhassanak életet. A hit kegyelem, a család áldás, a gyermek jövő. Annak a népnek van jövője, akinek erősebb hite és több gyermeke van. Aki az emberi életet szentként tiszteli és támogatja a foganástól a természetes halálig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése