Testvérek,
vasárnap este a remeteszegiek rendkívüli összefogásának lehettünk tanúi, az egész rendezvényünket jellemezte egy szolid összetartás. Ezt szeretném most megköszönni mindenkinek. Minden odaadott percért, szolgálatért cserébe Istentől kérek rátok és családjaitokra áldást. Sok feltétlen szeretetet tapasztaltam sokatokban! Ez nagyon szép! Ezek visznek igazán előre! Ilyennek kell lennie egy közösségnek!
Igen, úgy éreztem, növekedett köztünk annak a tudata, hogy egy közösséget formálunk, együtt vagyunk Isten családja. Megható volt látni, ahogy a gyermekek rajonganak és árulják portékáinkat, csakhogy épüljön a templom. Megható és bátorító volt számomra látni a fiatalokat, akik színpadra álltak és mosollyal az arcukon énekelték: Emmanuel, velünk az Isten! Megható volt látni, ahogy ismerős és ismeretlen, katolikus, református, unitárius emberek jöttek el, hogy elhelyezzék adományaikat urnáinkba. Amint tudjátok összesen 9.200 lej gyűlt össze.
Mindez azt üzente számomra, hogy a sokféle visszahúzó körülmény ellenére lelkesednünk kell és lehet, van akinek templomot építeni, lesz jövő. Hogy Isten a mi oldalunkon áll és mennünk kell előre. Talán jobban figyeltünk és figyelt a város arra, hogy a magasba emelkedő templomfalak minket, azaz életünket és vágyainkat jelképezi, egy kis közösségnek erős összetartozás vágyát, élni és megmaradni akarását szimbolizálja.
Köszönöm a bizalmat, az összefogást, a közös munkát! Köszönöm a pozitivítást, a derűs hozzáállást és lelkesedést!
Szeretettel meghívlak arra, hogy vasárnap délután 5-re gyertek el a remeteszegi kápolnába egy rendkívüli adventi hálaadó szentmisére, amely után közösen fejezhetjük ki hálánkat és köszönetünket mindazoknak, akik felléptek, nekünk énekeltek, értünk dolgaztak!
Számítok tehát Rátok vasárnap délután 5-kor!
István
vasárnap este a remeteszegiek rendkívüli összefogásának lehettünk tanúi, az egész rendezvényünket jellemezte egy szolid összetartás. Ezt szeretném most megköszönni mindenkinek. Minden odaadott percért, szolgálatért cserébe Istentől kérek rátok és családjaitokra áldást. Sok feltétlen szeretetet tapasztaltam sokatokban! Ez nagyon szép! Ezek visznek igazán előre! Ilyennek kell lennie egy közösségnek!
Igen, úgy éreztem, növekedett köztünk annak a tudata, hogy egy közösséget formálunk, együtt vagyunk Isten családja. Megható volt látni, ahogy a gyermekek rajonganak és árulják portékáinkat, csakhogy épüljön a templom. Megható és bátorító volt számomra látni a fiatalokat, akik színpadra álltak és mosollyal az arcukon énekelték: Emmanuel, velünk az Isten! Megható volt látni, ahogy ismerős és ismeretlen, katolikus, református, unitárius emberek jöttek el, hogy elhelyezzék adományaikat urnáinkba. Amint tudjátok összesen 9.200 lej gyűlt össze.
Mindez azt üzente számomra, hogy a sokféle visszahúzó körülmény ellenére lelkesednünk kell és lehet, van akinek templomot építeni, lesz jövő. Hogy Isten a mi oldalunkon áll és mennünk kell előre. Talán jobban figyeltünk és figyelt a város arra, hogy a magasba emelkedő templomfalak minket, azaz életünket és vágyainkat jelképezi, egy kis közösségnek erős összetartozás vágyát, élni és megmaradni akarását szimbolizálja.
Köszönöm a bizalmat, az összefogást, a közös munkát! Köszönöm a pozitivítást, a derűs hozzáállást és lelkesedést!
Szeretettel meghívlak arra, hogy vasárnap délután 5-re gyertek el a remeteszegi kápolnába egy rendkívüli adventi hálaadó szentmisére, amely után közösen fejezhetjük ki hálánkat és köszönetünket mindazoknak, akik felléptek, nekünk énekeltek, értünk dolgaztak!
Számítok tehát Rátok vasárnap délután 5-kor!
István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése