A Duna Tv ISTEN KEZÉBEN c. műsora készített egy összeállítást a Férjek-Édesapák lelki hétvégéjéről. Lelkesítő.
2011. március 27., vasárnap
2011. március 24., csütörtök
GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY ÜNNEPÉRE
Március 25-e: Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, Annuntiatio Beatae Mariae Virginis – Urunk születésének hírüladása ünnepe. Vagyis a megtestesülés, Isten Fiának Mária szűzi méhében történt fogantatásának ünnepe. 9 hónappal Jézus születése előtti nap, melyen Gábor főangyal megvitte Názáretbe Máriának a megtestesülés örömhírét. Erre az üdvtörténeti eseményre emlékeztet mindennap az Úr angyala kezdetű imánk, melyet mindennap 3x imádkozunk, a déli harangszókor is erre a titokra figyelünk. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe az anyaszentegyház legrégibb ünnepei közé tartozik. Első felemlítését keleten már az 5., nyugaton a 7. században találjuk. Az ünnepek rangjára XIII. Leó pápa emelte.
Mi magyarok gyönyörű nevet adtunk ennek az ünnepnek: Gyümölcsoltó Boldogasszony. Ez az elnevezés elsősorban nem a gyümölcsfák oltási idejére utal, hanem arra, hogy az emberiség sok ezer éves fájába Isten beoltatott. Az örökkévaló belép az idő világába. A világ feletti, Mária méhében megtapasztalhatóvá lesz.
Az ünnep neve egyben föltárja előttünk jelentőségét. A fának azért van szüksége gyümölcsoltásra, hogy jó gyümölcsöt teremjen. Az üdvösség történetében a Szent Szűz igazi gyümölcsoltó. Abba a vad cserjébe, az emberi nem törzsébe szavával beoltotta az isteni sarjadék nemes oltványát és a természetből szentséget, a bűnből kegyelmet hozott létre. Vessző sarjad Jessze törzsökéből, és virág növekedik az ő gyökeréből, íme, a Szűz méhében fogan, Fiút szül és Emmanuelnek fogják hívni, ami annyit jelent: velünk az Isten! (Iz 11,9).
1. Az első üzenete, tehát, a mai ünnepnek: Velünk az Isten! Az angyali üdvözletben Mária felismeri és elfogadja Isten rá vonatkozó akaratát. Mária „igent” mondott Isten akaratának: Legyen nekem a te szavad szerint, íme, az Úr szolgálólánya vagyok… Igenjének igazi gyümölcse maga Jézus, aki út, igazság és élet. Emmánuel - Velünk az Isten!... Mondjuk ki szívünk csendjében: velem van az Isten! Lehetek bűnös vagy szent, élhetek bárhol, éppen most, éppen itt, velem van az Úr! Velem van kórházi ágyamon, mellettem ül az autóbuszon, ott van a munkahelyemen, a postán, a bevásárlóban, az utcán, ott van velem, amikor szomorú vagyok, Ő van a szívemben, ha örömteli és vidám a napom, jelen van az otthonomban, velünk él családunkban. Fenntart, körülölel, gondot visel ránk. Észreveszem-e férjemben / feleségemben? Elég nyitott vagyok-e, látom-e, hallom-e Isten csendes jelenlétét? Chiara Lubich mondja: Amíg egyetlen tabernákulum is lesz a világon, addig sosem fogom egyedül és magányosnak érezni magam…
2. A mai ünnep második üzenete hozzánk, a ma emberéhez: életünk teremhet maradandó gyümölcsöt. Jézus ezt mondja tanítványainak: Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és arra rendeltelek, hogy gyümölcsöt hozzatok, maradandó gyümölcsöt. Vagyis, hogy termékeny legyen életetek… hogy megosztani, adni, szolgálni tudjatok másoknak. Mert csak a továbbadott életnek van igazán értelme. Vannak, akik úgy gondolják, addig fölöslegesen élünk, amíg el nem ültetünk egy fát… amíg nem adunk életet utódoknak. Vannak, akik úgy érzik, terméketlen az életük addig, amíg nem írnak egy könyvet… Valójában akkor termékeny egy ember élete, ha önzetlen szeretetben tud élni. Ha szeretünk, életet fakasztunk magunk körül, Jézust adjuk a világnak (ahogy a Szűzanya). A Szűzanya megmutatja, hogy is teremhetünk maradandó gyümölcsöt ezen a világon: ha Jézust adjuk a világnak…
3. Harmadszor: az élet szent! Ezen a napon az Egyházban különleges szeretettel fordulunk az élet szentsége felé. Hisz ünneplünk egy anyát, Máriát, aki szíve alatt új életet fogant. Szokásban van Egyházunkban, hogy ezen a napon megáldjuk a gyermekvágyó és várandós édesanyákat. Hogy egészséges testű, megbízható erkölcsű, szilárd hitű gyermekeknek adhassanak életet. A hit kegyelem, a család áldás, a gyermek jövő. Annak a népnek van jövője, akinek erősebb hite és több gyermeke van. Aki az emberi életet szentként tiszteli és támogatja a foganástól a természetes halálig.
Mi magyarok gyönyörű nevet adtunk ennek az ünnepnek: Gyümölcsoltó Boldogasszony. Ez az elnevezés elsősorban nem a gyümölcsfák oltási idejére utal, hanem arra, hogy az emberiség sok ezer éves fájába Isten beoltatott. Az örökkévaló belép az idő világába. A világ feletti, Mária méhében megtapasztalhatóvá lesz.
Az ünnep neve egyben föltárja előttünk jelentőségét. A fának azért van szüksége gyümölcsoltásra, hogy jó gyümölcsöt teremjen. Az üdvösség történetében a Szent Szűz igazi gyümölcsoltó. Abba a vad cserjébe, az emberi nem törzsébe szavával beoltotta az isteni sarjadék nemes oltványát és a természetből szentséget, a bűnből kegyelmet hozott létre. Vessző sarjad Jessze törzsökéből, és virág növekedik az ő gyökeréből, íme, a Szűz méhében fogan, Fiút szül és Emmanuelnek fogják hívni, ami annyit jelent: velünk az Isten! (Iz 11,9).
1. Az első üzenete, tehát, a mai ünnepnek: Velünk az Isten! Az angyali üdvözletben Mária felismeri és elfogadja Isten rá vonatkozó akaratát. Mária „igent” mondott Isten akaratának: Legyen nekem a te szavad szerint, íme, az Úr szolgálólánya vagyok… Igenjének igazi gyümölcse maga Jézus, aki út, igazság és élet. Emmánuel - Velünk az Isten!... Mondjuk ki szívünk csendjében: velem van az Isten! Lehetek bűnös vagy szent, élhetek bárhol, éppen most, éppen itt, velem van az Úr! Velem van kórházi ágyamon, mellettem ül az autóbuszon, ott van a munkahelyemen, a postán, a bevásárlóban, az utcán, ott van velem, amikor szomorú vagyok, Ő van a szívemben, ha örömteli és vidám a napom, jelen van az otthonomban, velünk él családunkban. Fenntart, körülölel, gondot visel ránk. Észreveszem-e férjemben / feleségemben? Elég nyitott vagyok-e, látom-e, hallom-e Isten csendes jelenlétét? Chiara Lubich mondja: Amíg egyetlen tabernákulum is lesz a világon, addig sosem fogom egyedül és magányosnak érezni magam…
2. A mai ünnep második üzenete hozzánk, a ma emberéhez: életünk teremhet maradandó gyümölcsöt. Jézus ezt mondja tanítványainak: Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és arra rendeltelek, hogy gyümölcsöt hozzatok, maradandó gyümölcsöt. Vagyis, hogy termékeny legyen életetek… hogy megosztani, adni, szolgálni tudjatok másoknak. Mert csak a továbbadott életnek van igazán értelme. Vannak, akik úgy gondolják, addig fölöslegesen élünk, amíg el nem ültetünk egy fát… amíg nem adunk életet utódoknak. Vannak, akik úgy érzik, terméketlen az életük addig, amíg nem írnak egy könyvet… Valójában akkor termékeny egy ember élete, ha önzetlen szeretetben tud élni. Ha szeretünk, életet fakasztunk magunk körül, Jézust adjuk a világnak (ahogy a Szűzanya). A Szűzanya megmutatja, hogy is teremhetünk maradandó gyümölcsöt ezen a világon: ha Jézust adjuk a világnak…
3. Harmadszor: az élet szent! Ezen a napon az Egyházban különleges szeretettel fordulunk az élet szentsége felé. Hisz ünneplünk egy anyát, Máriát, aki szíve alatt új életet fogant. Szokásban van Egyházunkban, hogy ezen a napon megáldjuk a gyermekvágyó és várandós édesanyákat. Hogy egészséges testű, megbízható erkölcsű, szilárd hitű gyermekeknek adhassanak életet. A hit kegyelem, a család áldás, a gyermek jövő. Annak a népnek van jövője, akinek erősebb hite és több gyermeke van. Aki az emberi életet szentként tiszteli és támogatja a foganástól a természetes halálig.
2011. március 21., hétfő
Imádság
Ez az ima arról szól, hogy Istent szüntelen keresni, jelenlétére vágyódni kell. És, hogy csak az alázatos kereső találja meg. Megtetszett, elimádkoztam, megosztom.
Krisztus-keresés
Kiknek osztatik ki égi malaszt étke?
Lesd szavam, tanuld meg! Nem a tunya népre!
Nem kik városokban, mint a zsinagógán,
Nagy világi rangban pompáznak palotán.
Arra, Krisztus után ki jár pusztaságba!
Föl nem fuvalkodó lel majd Krisztusára!
Ilyenekhez Isten Igéje tisztán szól,
nem világról, kincsről: hanem Mennyországról.
Szent Ambrus
Krisztus-keresés
Kiknek osztatik ki égi malaszt étke?
Lesd szavam, tanuld meg! Nem a tunya népre!
Nem kik városokban, mint a zsinagógán,
Nagy világi rangban pompáznak palotán.
Arra, Krisztus után ki jár pusztaságba!
Föl nem fuvalkodó lel majd Krisztusára!
Ilyenekhez Isten Igéje tisztán szól,
nem világról, kincsről: hanem Mennyországról.
Szent Ambrus
2011. március 17., csütörtök
LÁSZLÓ ATTILA atya elmélkedései a remeteszegi lelkinapon
László Attila atya - Mi a böjt
László Attila atya - Böjt és bűnbánat
A lejátszó töltődik
László Attila atya - Böjt és bűnbánat
A lejátszó töltődik
2011. március 11., péntek
ÍME, HITÜNK SZENT TITKA!
Gondolatok nagyböjtre
Íme, hitünk szent titka! – mondja a pap a szentmisében és rámutat az oltáron átváltozott kenyérre és borra. Átlényegülés ez, átalakulás… igazi csoda! Mintha ott lennénk az emeleti szobában, a cönákulumban, mintha csak bent lennénk az utolsó vacsora termében, ott vagyunk Jézussal és övéivel. Egy darab kenyér, ostya, amely most már hitem szerint nem az. Hanem az élő Krisztus Teste! Egy kevéske bor, amely most már nem az. Hanem a Messiás megváltói Vére! Az értem adott Test, az értem kifolyt Vér… A Golgotán vagyok. Most hal meg a názáreti Jézus, ott vagyunk sírjánál, és épp most lépik ki, támad fel, mert legyőzi a halált. Ezt tudom, ezt vallom, ezt mondom. Ez van most itt. És ilyenkor imádásunk jeleként térdelünk, és hittel nézünk fel az Úr testére és vérére, majd ráfeleljük: „Halálodat hirdetjük, Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz”.
De mi zajlik le ilyenkor benned, testvérem? Hogy ejted ki ezeket a szavakat? Gondolkodj el kicsit… Érted, amit mondasz? Sejted, mi van itt most? Nem. Nem értjük. Nem baj. Ezt nem is lehet érteni, mert „meghaladja elmémet, s csodálkozom” (Zsolt 138). Titok ez. Húsvéti titok. Hitünk legszentebb titka. Szemléljük, csodáljuk az Eukarisztiát, Krisztus Testét és Vérét, mely őrzi és ajándékozza a feltámadásban elkezdődő új életet.
Úgy gondolom, ebbe a titokba illeszkedik bele a nagyböjt kegyelmi történése is. A nagyböjt nem vallási praktikák gyakorolgatásának próbája, nem az önfegyelmező erőfeszítések, böjt, lemondás időszaka csupán. Hanem elsősorban meghívás arra, hogy találkozzunk Jézussal. Az elhagyott Jézussal, a kereszthordozó Jézussal, a kigúnyolt Jézussal, a lábamat megmosó Jézussal, a keresztre-szögezett Jézussal, a feltámadt Jézussal. Ez az út az én utam is, a te utad is. Az átlényegülés, átalakulás titkának útja. Hogy benne miért hordozunk el fájdalmakat, betegségeket, nem tudjuk. Hogy miért vagyunk olykor magányosak, nem tudjuk. Hogy miért a szenvedés, halál, nem tudjuk. Nem tudjuk, mert hitünk szent titka. De Jézussal találkozunk, és benne, vele elhordozzuk, és általa szabadon, örömmel indulunk tovább. Vele élünk, vele szenvedünk, vele halunk meg és vele támadunk új életre is.
Szeretettel várunk nagyböjti találkozásainkra, hogy együtt szegődjünk oda Jézus mellé, aki betegségeinket, aggódásainkat hordozza, hogy új életet nyerjünk jelenléte által. Várunk a keresztúti imákra minden pénteken este 6 órakor, a hétköznapi szentmisékre, a március 19-i gyógyító misére. És ami legfontosabb: várunk a legszentebb szentháromnapra április 21-24-én!
István atya
Íme, hitünk szent titka! – mondja a pap a szentmisében és rámutat az oltáron átváltozott kenyérre és borra. Átlényegülés ez, átalakulás… igazi csoda! Mintha ott lennénk az emeleti szobában, a cönákulumban, mintha csak bent lennénk az utolsó vacsora termében, ott vagyunk Jézussal és övéivel. Egy darab kenyér, ostya, amely most már hitem szerint nem az. Hanem az élő Krisztus Teste! Egy kevéske bor, amely most már nem az. Hanem a Messiás megváltói Vére! Az értem adott Test, az értem kifolyt Vér… A Golgotán vagyok. Most hal meg a názáreti Jézus, ott vagyunk sírjánál, és épp most lépik ki, támad fel, mert legyőzi a halált. Ezt tudom, ezt vallom, ezt mondom. Ez van most itt. És ilyenkor imádásunk jeleként térdelünk, és hittel nézünk fel az Úr testére és vérére, majd ráfeleljük: „Halálodat hirdetjük, Urunk, és hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz”.
De mi zajlik le ilyenkor benned, testvérem? Hogy ejted ki ezeket a szavakat? Gondolkodj el kicsit… Érted, amit mondasz? Sejted, mi van itt most? Nem. Nem értjük. Nem baj. Ezt nem is lehet érteni, mert „meghaladja elmémet, s csodálkozom” (Zsolt 138). Titok ez. Húsvéti titok. Hitünk legszentebb titka. Szemléljük, csodáljuk az Eukarisztiát, Krisztus Testét és Vérét, mely őrzi és ajándékozza a feltámadásban elkezdődő új életet.
Úgy gondolom, ebbe a titokba illeszkedik bele a nagyböjt kegyelmi történése is. A nagyböjt nem vallási praktikák gyakorolgatásának próbája, nem az önfegyelmező erőfeszítések, böjt, lemondás időszaka csupán. Hanem elsősorban meghívás arra, hogy találkozzunk Jézussal. Az elhagyott Jézussal, a kereszthordozó Jézussal, a kigúnyolt Jézussal, a lábamat megmosó Jézussal, a keresztre-szögezett Jézussal, a feltámadt Jézussal. Ez az út az én utam is, a te utad is. Az átlényegülés, átalakulás titkának útja. Hogy benne miért hordozunk el fájdalmakat, betegségeket, nem tudjuk. Hogy miért vagyunk olykor magányosak, nem tudjuk. Hogy miért a szenvedés, halál, nem tudjuk. Nem tudjuk, mert hitünk szent titka. De Jézussal találkozunk, és benne, vele elhordozzuk, és általa szabadon, örömmel indulunk tovább. Vele élünk, vele szenvedünk, vele halunk meg és vele támadunk új életre is.
Szeretettel várunk nagyböjti találkozásainkra, hogy együtt szegődjünk oda Jézus mellé, aki betegségeinket, aggódásainkat hordozza, hogy új életet nyerjünk jelenléte által. Várunk a keresztúti imákra minden pénteken este 6 órakor, a hétköznapi szentmisékre, a március 19-i gyógyító misére. És ami legfontosabb: várunk a legszentebb szentháromnapra április 21-24-én!
István atya
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
